Az influenza újra hadjáratot indított a gyerekek ellen, de most kicsit jobban „állták a sarat”, kevesebb gyermek lett beteg, ők is rövidebb ideig. Ennél fogva ez nem akadályozta meg őket a dalok és a szövegek megtanulásában. Jóllehet óvónőink nagyon aggódtak még a hét elején, a szerdai főpróba után kicsit megnyugodtak.
Az időjárás is igazán téliesre fordult, még inkább fokozva a Karácsonyi hangulatot. A nagyobbak a hóesésnek megörülve azonnal hóember építésbe fogtak, melyet - a csapat remek összetartását bizonyítva – összehangoltan, „kalákában” végeztek. Az építésvezetői posztot Rami vállalta magára – ez viszonylag könnyen megy neki, természetéből adódó vezető egyénisége. A fiúk mind a nehéz munkát végezték: hordták a havat a kupacba. Ádám a talicskával száguldozott oda-vissza, sámsoni erejének köszönhetően pillanatok alatt nőtt és nőtt a hóbucka. Denis és Gergő csak egy homokozó-vödröt és tollas-ütőt vállalt be szállító eszköznek, de ők is szorgoskodtak. Petra és Eszti a hóembert próbálták a buckából ügyesen megformázni, de ez félúton már látszott hogy inkább valami hókirálynő vár lesz…
vagy mi…
Szerdán minden percet kihasználtunk a készülődésre ami olyan jól ment, hogy maradt egy kis idő mézeskalács sütésére is, melyen a próbanapos Sven is szívesen részt vett (félre is tettük az elkészült finomságot…) A legkisebbek is élvezettel gyúrták, nyújtották a tésztát, de a legnagyobb sikere a formák kiszaggatásának volt. Míra is újra feledte bánatát és Dinivel egymásnak segítve lelkesen rakosgatták a tésztát a tálcára. Még Szoszó is próbálkozott vele, pedig általában óvatosan kezel minden ismeretlen tapintású dolgot.
A héten két szülinap is gazdagította az eseményeket, Bogi 3, Bence 4 éves lett. Bogi augusztus óta jár hozzánk, talán a "legkeményebb dió" volt eddigi elétünkben, de köszönhető az összehangolt szülői és pedagógiai munkának, Bogi manapság nagyon boldogan tölti napjait nálunk. Bence szeptember óta van köztünk, nagyon ragaszkodó érzelmes kisfiú. Ms Csilláért teljesen "oda van" és korához képest hatalmas lexikális tudásával ejti ámulatba néha társait.
Happy Birthday!
A nagy napon persze mindenki teljes izgalommal érkezett, legszebb ruháik kíséretében. Ébredés után rögtön jelmezbe öltöztettük a gyerekeket. Peti elhatározta, hogy ő bizony nem lesz hóember, még ha piros hó esik sem, de az előadás során „jelmeztelenségét” kárpótolta aktív és mosolygós részvételével: hibátlanul és hangosan, artikulálva énekelte a dalokat. Az előadást a Shetland csoport kezdte bűbájos betlehemes játékukkal, Ms Csilla zenei kíséretével. Hédi igazi dívaként penderült a színpadra, és kezdte meg Mária nyitó „monológját”, melyet csoporttársai követtek a további – ismert - szerepekben. Bence, mielőtt királyként sorra került volna, megbizonyosodott arról, hogy ha hazamennek, Apával mindenképpen dínósat fognak játszani. A kicsik hóemberes jelenete igazán komoly teljesítmény volt tőluk, hiszen nem csak, hogy végig állták a 3-4 dalocskát, de aktívan énekeltek is, igaz kicsit ki kellett nyitnunk a fülünket, de gondolom, az „illetékes” szülők hallották saját csemetéjük gyöngyhangját. A „show”-t a Dartmoor csoport színpadra illő Betlehemes játéka zárta Ms Andi narrációjával. Gyönyörű angolsággal, artikulálva, jól érthetően mondta szövegét Gergő is, aki a legrövidebb ideje tanulja a nyelvet ebben a csoportban. (Well done, Gergő!)
Külön öröm, hogy a két angol Karácsonyi különlegességnek (Christmas pudding és Cake) sikere volt.
Még egyszer szeretném megköszönni a segítséget a jelmezek és díszlet elkészítésében. Az adomány gyűjtő doboz is majdnem megtelt, köszönjük szépen, az adományozottak nevében.
BOLDOG KARÁCSONYT ÉS ÚJ ÉVET, KELLEMES PIHENÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK!
