Ezen a héten - még mindig a Víz világnapjánál maradva - újra átbeszéltük a folyók, tavak, tengerek, óceánok témakörét. Ezúttal azonban nem csak azt elevenítettük fel, hogy a tenger sós, a tó édes vizű, a folyó folyik a tó pedig állóvíz, hanem azt is megjegyeztük, hogy ezek közül Magyarországon mit találhatunk. Tudjuk már, hogy itthon nincs sós vizű tenger, van azonban  két nagy folyónk és három szép tavunk. A gyerekek egy nagy térkép segítségével megtanulták a Duna, a Tisza, a Balaton, a Velencei tó és a Fertő tó nevét, és azt is, hogy ezek közül a Duna van legközelebb hozzánk, ami keresztülfolyik Budapesten és kettéosztja a várost.

A Magyarországi tavakban, folyókban élő állatok csoportosításával mindenki számára kiderült, hogy a Balatonban nem kell a cápától félni, (sem a hódtól, amiről a Dorka és Szofi a hét elején még azt gondolták, hogy azért van nagy foga, hogy az embereket megharapja:). Ellenben megjegyeztük a jellegzetes balatoni halak angol és magyar nevét; a csukáét, a sügérérét és a harcsáét.
Ha már halakról volt szó, természetesen nem maradhatott el a közkedvelt horgászos játék sem, a gyerekek sokáig versenyeztek egymással, hogy a mágneses pecabottal ki tud több halat "kifogni". Sven és Andrew napokon át ezzel töltötte a délelőtti szabad játék idejét.
Miután megbeszéltük a folyók, tavak jellegzetességeit, "felfedeztük" a víz körforgásának fogalmát, jelentését is. A gyerekek péntekre már nagyon jól tudták, hogy a víz a felhőből jön eső vagy hó formájában és ez a földön, folyókban és tavakban gyűlik össze. Ezután, a nap melege által a víz párává változik, felemelkedik a levegőbe, ahol újra felhő lesz belőle.
Ezt a folyamatot nagyon jól bemutatta a gyerekeknek a „Drippy the raindrop” című mese, ami után már könnyen festették meg közösen a hatalmas képet a víz körforgásáról.
 

Emellett-a hajtogatás alapjainak gyakorlásával- a gyerekek egy gyönyörű tavat is készítettek, benne úszkáló halakkal és hajókkal.
A víz-és a beleugráló békák utánzása nagyon tetszett a mindenkinek a „5 little speckled frog” című ének közben,
A Falabella csoportban továbbra is nagy sikere van a halacskás dalnak, amikor egy kék paplan és néhány műanyag tengeri „herkentyű” segítségével be is mutatják ahogyan a kis halacskák úszkálnak a hullámokban. Sőt egy műanyag lavórral teli víz szimbolizálta a tengert és a gyerekek az állatok megnevezése után „útjukra bocsájtották” kedvenc tengeri élőlényüket; Panna a csikóhalat, Dini a teknősbékát, Nati pedig a sárga halacskát helyezte a „tengerbe”. Nati újabban az ötórai időjelzőnk, pontosan ebben az időpontban jelzi nap mint nap, sajt iránti óhaját. 

A Dartmoor csoportban a vízzel, mint elemmel is foglalkoztak a gyerekek, Ms Kata által vezetett „kísérleteken” keresztül. Cukrot, sót oldottak benne, illetve érdekes jelenségnek lehettek szemtanúi, amikor olajjal próbálták elkeverni. Gergő hiába rázta az üveget minden erejét bedobva, a végén csak szétvált a két összetevő…
A halakról is szereztek alapvető ismereteket a héten a nagyobbak. Érdekesség volt számukra, hogy a halak kopoltyúval lélegeznek és ikrákat raknak valamint, hogy a delfin és a bálna nem is hal, hanem emlős.

A héten ünnepelte 3. születésnapját Noa, aki még csupán egy hónapja jár hozzánk, de úgy látszik sikerült megtalálnunk vele a hangot. Ha sikerül a bolha jellegű problémákat elefánttá varázsolnunk, nyert ügyünk van! 