Nemsokára elrepülnek költöző madaraink, így a héten elbúcsúztattuk őket, mint régi ismerősöket. A gólya, vadkacsa, fecske, és a maradó madaraink, a cinege, varjú, veréb már nemcsak képről ismerős a gyerekeknek, ezen a héten minden gyerek egy kicsit madárrá változott. A Dartmoor csoportban a gyerekek, miután csoportosították, jellemezték, fészkelő-helyük alapján elhelyezték őket, a kiosztott képeik szerint kellett elhelyezkedniük, és az utasításoknak megfelelően a kijelölt helyre "repülniük" a szobában. Így az első pár kör után minden "madár" megjegyezte, hogy költöző-e vagy maradó, rövid-e a csőre vagy hosszú, fán fészkel-e vagy földön stb..
Miután a megfelelő "drótra repültek", (amit a földre ragasztott kék és piros szalagok jelképeztek), minden gyerek, illetve madár elmondta a nevét, fajtáját, tollának színét-természetesen angolul.
A gyerekek kedvenc madaras éneke a "Peter and Paul" is újra előkerült, és bár a heti mondóka nem kapcsolódott a madarak témaköréhez, de a gyerekeknek nagyon tetszett, hiszen lehetőséget adott egy kis nyújtózkodásra, kezünkkel való hadonászásra- "My hands upon my head I'll place"
A "Here we go" kezdetű körjáték már nagyobb testmozgásnak is beillett, a gyerekek az udvari játékidő alatt is lelkesen játszották.
A madárhajtogatás legjobban Bencének tetszett, az origami könyvet azóta is lelkesen lapozgatja, és minden barátjának ajándékot hajtogat belőle.

A Shetland csoportban egyre jobban észlelhető az angol nyelv erősödése. Ms Csilla már nem hajlandó megérteni a gyerekeket magyarul, muszáj angolul „összeeszkábálni” egyszerű mondatokat, hogy Ms Csilla meg is értse mit szeretnének. Ennek hatására már az új testvérpár; Huba és Marci is angolul kéredzkedik ki a mosdóba és Viki, Noa angolul próbálja elmagyarázni, hogy melyikük vette el a lovacskát a másiktól. Mindkét lány a csoport meghatározó egyénisége, erős akaratuk érvényesítése olykor konfliktushelyzeteket generál, de Ms Csilla közreműködésével mindig sikerül ezeket megoldani és rájönnek, hogy jobb kompromisszumot kötni, mint veszekedni és néhány perc elteltével már a legjobb barátnőként játszanak együtt a babával. A vizuális foglalkozáson készült papírmadár legyező szárnyát a lányok nagy műgonddal hajtogatták. Hanna is már egyre gyakrabban rakja „sarokba a durcát” és szívesen csatlakozik a csoport munkájához. Angolul ő a legerősebb a csoportban, bár ez egyelőre inkább az értésben mutatkozik. Reméljük hamarosan szóra is bírjuk.

A Falabella csoportban a szobában fellelhető szárnyasokat összegyűjtötték a kicsik és megpróbálták meghatározni azokat a lányeges jellemzőket melyekben eltérnek a többi állattól. Ennek kapcsán kicsit felelevenítettük tudásukat a többi háziállatról is, imádták a plüss állatkákat a farmház megfelelő istállójába, óljába rakosgatni. Emma – nővérét erősen másolva – egyre nagyobb késztetést érez, hogy mindent egyedül csináljon. Ha esetleg valamelyik dadus „véletlenül” mégis fölsegíti rá a cipőjét, azt azonnal le is veszi és egyedül újra fölhúzza. Később a mászóka tetejéről a lábát lógatva rájött, hogy angolul is két lába van: elmélyülten számolgatta őket: one-two, one-two. A héten egy gyönyörű új kislánnyal bővült ez a csoport. Szása csatlakozott hozzánk és elmondhatjuk, hogy nagyon ügyesen vette az első három nap – Anya nélkül – akadályait.