A szabadtéri programra való tekintettel egész héten esett az eső. :( A gyerekek persze rettenetesen élvezték, hogy járhatták a sár-döngölőt.
A lovasok ló- és póni-, a dadusunk pedig csizmapucolásból kapott továbbképzést.
Volt harc a nagy lovakért, öntudatos csemetéink egyike sem érezte magához méltónak, hogy egy póni nyergébe üljön – mikor felültek, továbbra is magas lóról beszéltek az alattvalókhoz. Az oktatás során játékosan tapasztalták a lovon ülés különleges egyensúlyi helyzetét, megismerkedtek a ló jármódjaival és megtanultak bizalommal viszonyulni négylábú barátaikhoz
Sok mindenbe kóstolhattak bele ezen a héten: megismerkedtek a lovak fajtáival, színeivel, jegyeivel, angol lovas-szakkifejezésekkel bővíthették nyelvtudásukat. Kimerítő információkkal láttuk el őket a lovak tartásának titkaival-gondjaival, maguk is részt vehettek az almozásban – etetésben. Megtudták mi a különbség a díjugratás és a díjlovaglás között, milyen gyorsan futnak a versenylovak és mekkora terheket cipel egy muraközi ló. Délutánonként a kézműves foglalkozásokon különféle technikák alkalmazásával lovakat készítettek maguknak: papírból, drótból, fából, illetve lelkesen rögzítették megszerzett tudásukat a munkafüzetükbe. Játékos délutáni "lovas-vetélkedőkön "is a legnagyobb átéléssel vettek részt. Valóságos kis lovasok váltak belőlük a hét végére.
Blanka, aki még nem járt nálunk, elsőre talán meglepődött, hogy a különleges környezetben ráadásként különleges nyelven szólnak hozzá, de ő is hamar megbarátkozott az angol nyelvvel és igyekezett minél jobban megérteni azt, nagyon gyorsan elsajátított néhány szót, kifejezést. Azok pedig, akik régebb óta GreenPony-gyerekek, most még tovább bővítették szókincsüket, nyelvtudásukat, ezúttal lovas témában.
Tudjuk már, hogy a horse-shoe nem ugyanaz, mint a mi "shoe-"nk, a szalmát és a szénát a legkisebbek is felismerik illatukról és meg is tudják különböztetni akár angolul is, Tomi és Peti sem félnek már a lovaktól, sőt!
Petra, aki eddig csak távolból imádta a lovakat - azokból is csak a rózsaszín, fésülhető fajtáért rajongott, az első napon mutatott ellenállása abban a pillanatban elillant, mihelyt meglátta az igazi élő lovacskákat, varázslatos lényük perceken belül rabul ejtették és feledtették aggodalmait, félelmeit. Le sem akart szállni a róluk.
Jákó a tőle megszokott nyugalommal és magabiztossággal vette az "akadályt". Lilikét annyira rabul ejtette az állatok közelsége, hogy lelkesen simogatta a lovarda cicáit és mentette csizmájába a csiga-bigágat, akiknek szerinte nem volt mamájuk. Denis, angol előzékenységgel vette pártfogásába a lányokat és vezette be őket az általa már jól ismert lovardai életbe. Jázmin - lovakról lévén szó -legelemibb oldalát mutatva csacsogta végig a hetet hibátlan angolsággal.
Ez az egy hét persze csak a kóstolásra volt elegendő, de van olyan kis lovasunk, akinek annyira ízlett, hogy már be is iratkozott lovastanfolyamra – nem lehet elég korán kezdeni!
Lesz még a nyáron lovas hét, lehet repetázni! Ezúttal, reméljük, a naptejet sem kell otthon hagynunk…
