Elmúlt héten a közelgő madarak és fák napjára gondolva- a madarakról tanultunk.
Ezúttal nem csak egy évszakhoz kapcsolódóan beszéltünk a madarak szokásairól (költöző, itthon-maradó madarak stb.), hanem feldolgoztunk mindent, amit a madarakról tudni érdemes.
Először is meghatároztuk, hogy milyen fajta állatok a madarak-szárnyuk van, csőrük, tojással szaporodnak, és a legtöbbjük tud repülni. A legtöbbjük, de nem mind! A gyerekeknek azonnal eszükbe jutott a pingvin, aki nem tud repülni, ellenben nagyon jól úszik. Rögtön láthattunk is néhány pingvin-bemutatót Bence és Zsombi jóvoltából. A pingvin mellett megtanultuk a többi röpképtelen madár nevét is- a kazuárét, az emuét és a struccét is, és azt is tudják már a gyerekek, hogy az emu és a strucc a szavannákon él, a kazuár pedig az ausztráliai esőerdők egyik legszínpompásabb lakója. A legnagyobbak már a ragadozó madarakat is meg tudják különböztetni a többitől. Persze a fiúk harcos kis jelleméhez ezek a típusú madarak álltak a legközelebb, így hát nem volt nehéz felkelteni az érdeklődésüket a réti sassal, vércsével, sólyommal. Ezek közül kiemeltük a hazánkban honos fajokat is. Nagy undorral hallgatták a dögevő keselyűfélék táplálkozási szokásait. Az biztos, hogy ez a madár senkinek sem lett a kedvence a héten, sőt a két Petra meg is állapította, hogy ezek nagyon kártékony madarak, hiszen a lovakat is biztos megennék. Sőt a Dartmoor csoportban még arra is kitértünk, hogy bizony nem minden állat madár ami repül, hiszen a denevért emlős, mégis remekül boldogul a levegőben.
Miután ezekkel a madarakkal megismerkedtünk, egy kicsit "hazai tájakra repültünk",és a magyarországi madarakat csoportosítottuk lakóhelyük szerint. Az erdei madarak közül a bagoly rögtön mindenki kedvencévé vált, a gyerekek lelkesen huhogtak, és - a besötétített szobában - éjszakát szimulálva körbe-körbe repkedtek, függönyt elhúzva azonban a nap felkeltekor- azonnal „nyugovóra tértek az éjjel oly aktív kedves kis „madaraink” A bagoly életmódjáról szólt a heti vers és mese is a Howard hoots again. A könyvön található kis bagoly huhogása már nem először ejti rabul a gyerekeket.
Nagy sikere volt a madárhang felismerő játéknak is, a kékcinke és a feketerigó hangja nagy fejtörést okozott, de a kacsa, a bagoly és a varjú hangját mindenki elsőre fölismerte.
A vizuális foglalkozáson is természetesen egy madarat „hoztunk létre”, mindenki nagyon ügyesen hajtogatta az origami madarakat, melyet a festett felhők közé kerültek.
A Falabella csoportban a legnagyobb népszerűségnek a "Three little ducks" bábos előadása örvendett.
Megemlékeztünk a héten St.George napjáról is, a hozzá kapcsolódó "sárkányos" mesét bábokkal illetve a gyerekek által készített papírfigurákkal dolgoztuk fel, A Shetland csoportban Anglia nemzeti virágaként ismert piros rózsa is elkészült kreppapírból és hurkapálcából, míg a Dartmoor csoportosok Szent György sárkányát készítették el zokni-bábú formájában. A Falabella csoportos picurkák tojástartót festettek zöldre és ragasztottak rá szárnyakat, szemeket, így varázsolva saját sárkányt maguknak. Az ünnep kapcsán kicsit felelevenítettük az Angliáról már oly sokszor tanultakat. 
Szent György nap alkalmából egy kis teadélutánra invitáltuk a szülőket a teraszon. Igazi Viktoria korabeli hangulatot próbáltunk előidézni, legalábbis gasztronómiai szempontból. A jó erős fekete, tejes teához nem járhat más kisérőként mint egy kis uborkás vagy sajtos szendvics, és utána egy kis eperrel vehetjük el a tea erős ízét. A teához persze sütemény is dukál, melyet ovisaink készítettek. A kicsik zabpelyhes kekszet, míg a nagyok szivárvány linzert sütöttek
