Ahogy az idő egyre hidegebbre fordul, eszünkbe jutnak az állatok, és átbeszéljük a gyerekekkel, hogyan is fogják ők átvészelni a hideg hónapokat. Talán a gyerekek életéhez is közel álló madarakkal kezdtük a tudnivalók áttekintését, hiszen a diófánkra kifüggesztett etetőnek rendszeres lakói vannak. Erre emlékeztetve a gyerekeket rögtön világossá vált, hogy télen a madarak gondoskodásra szorulnak, legalábbis azok, amelyek itt maradnak. Ezzel rögtön ketté is választottuk a madarakat, és megismerkedtünk a költöző madarak fogalmával. Sokat ismételgettük a madarak neveit magyarul és angolul egyaránt, hiszen voltak olyan madarak, melyek még a nagycsoportosoknak is "ismeretlenek" voltak, például a varjú és a feketerigó. Persze az idén már másodszor nagycsoportos Bogi és Dorka most is lelkesen sietett az új gyerekek segítségére a madarak meghatározásában és csoportosításában, és ők új "vándorlókkal" is megismerkedtek. A sok lelkes segítségnek meg is lett az eredménye, szabad játékidőben Csenge és Nati maguktól kérték el a foglalkozáson használt képeket, és memória játékot játszottak vele. Az eddig csöndes Lisát is megihlették a madarak, és a hét végére mosolyogva, teljes magabiztossággal azonosította a szárnyas barátainkat. A madárneveken túl-még a régi nagyoknak is hasznos volt a fészkelő-helyek áttekintése, amiben segített a heti vizuális foglalkozás is. Ezen az előre megrajzolt élőhelyeket pasztellkrétával színezték ki a gyerekek, nagyon élvezték, hogy fülig maszatosak lettek, és rendkívül büszkék voltak a művükre. A folyosóra kiragasztott nagy képeket minden öltözés közben megcsodálták, és maguk között minden nap elismételték, ki melyik részét készítette.

Szülinapos Dorka! Már 3. születésnapi tortáját bontja nálunk, egyébként most lett 6 éves nagylány!

A madarak témaköre sok, mozgásos játékra is lehetőséget adott, egész héten "repültünk", vagyis szaladgáltunk, jelre "fészket építettünk", leguggoltunk, leültünk, stb., és ez a reakcióképességtől kezdve a gyorsaságon át a figyelemig a gyerekek nagyon sok készségét észrevétlenül fejlesztette. A mese,-"Bringing down the moon" bár nem kapcsolódott szorosan a témához, megragadta a gyerekek fantáziáját, és megtanulták belőle, hogy a holdat nem lehet elérni, és a refrént lelkesen ismételgették "It's not as near as it looks." :)

A középsősök is észlelték, hogy néha eső is esett, és ilyenkor spontán, elkezdték énekelni a Rainy rainy rainy day kezdetű dalt. A csoportban újonnan érkezett gyerekek is nagyon hamar elsajátítottak már néhány dalt és mondókát az őszről. Kata, aki csak két napot jár hozzánk második hallásra már szinte hibátlanul mondta a Two little dickie birds kezdetű mondókát. Ők is a madarak témáját boncolgatva, először csak az általános dolgokat, de már első nap megtanulták, hogy miről ismerhető fel egy madár, és miben különbözik más állatoktól. Van csőre, tolla, két lába, és ami a legfontosabb: repül. A mozdulatot lelkesen utánozták, többször is körbe-röpködtük a szobát. Nagy sikert aratott a Little Robin Red Breast című dal, amit kézzel mutogattunk, és Viki szerencsés kimenetelűre "írta át" a dalt, a végén a macska nem kapja el a madarat, mert annak sikerül elrepülni. Figyelmesen hallgatták a Little Quack's Hide and Seek cimű mesét, és néhány nap után már velem együtt mondták az ismétlődő részeket, és szurkoltak az ügyes kiskacsának aki az anyukája háta mögé bújt el. Az öt kiskacsát felosztották maguk között, mindenki kapott szerepet, Noa pedig ragaszkodott a kacsamama szerepéhez. Péntekre már tudták mi az, hogy "wet place", "leafy place", "high place", és ennek kapcsán beszéltünk a madarak élőhelyeiről is. Egész héten folyamatosan pörgettük a flashkártyákat, és péntekre már tudták a madarak neveit, valamint azt is, hogy a gólya, a fecske, a vadkacsa vándormadár. A vizuális tevékenység nagy sikert aratott, lelkesen színezték a kivágott madarakat, majd papírból, harmonikahajtogatással szárnyat hajtogattak nekik. Ezen kívül mindenki kapott egy kis könyvet, Mommy Bird cimmel, aminek minden oldalát nekik kellett kiszínezni. A kis könyvet többször elolvastuk, és megtanulták, hogy a madár ágakból fészket épít, majd a tojásokat költi, és amikor kikeltek a kismadarak kukaccal eteti őket amíg meg nem nőnek.

A legkisebbeknél a két csoport egyre jobban összerázódik, míg a bölcsisek sokat játszanak és közben Ms Márti észrevétlenül fejleszti őket kirakóssal, tornázással, színezéssel, a kiscsoportos „nagyok” Ms Andi vezetésével közös foglalkozáson vesznek részt. Patrik ugyan még ezeken az „órákon” szívesen elkalandozik, de ennek ellenére nagyon sok információt visszaad. Zalánka – legkisebb lévén mindenki kedvence – korát meghazudtoló módon barátságot kötött a szöszke Rózával és lelkesen jönnek-mennek együtt az udvaron. A pénteki Tordasi szüreti mulatság bátran állíthatjuk nagyon nagy sikerrel zajlott. Mindig volt mit csinálni; amíg néhányan szőlőt daráltak vagy préseltek a többiek lovaskocsikáztak vagy pónin sétálgattak. De lehetett almából helyes kis katicabogarat készíteni, melyet vidám gitármuzsikás énekszó kísért, őszi, szüreti hangulatot teremtve. A napot a szokásos finom gulyásleves, káposztás pogácsa zárta, mellé a friss must igazán jól esett testnek és léleknek egyaránt.