Az angolszász vidéken különleges napnak számít november ötödike. Ezen a napon emlékeznek meg Guy Fawkesról, aki megpróbálta eltenni láb alól a királyt meg másokat is, persze, de nem sikerült jól. Ármány, cselszövés, kínzás, hagyomány, no és tüzijáték!

Fiatalon Fawkes harcol is a spanyol katolicizmusért, katonaként szerezi tapasztalatait, amelyet később igen hasznosnak ítélnek összeesküvő cimborái. A spanyol ügyért tíz évig harcol. Miután I. Jakab király finoman szólva sem volt nyitott a katolicizmusra, a spanyolokkal vívott háborúk után nem volt kellemes katolikusnak lenni arrafelé.
Ekkor született meg a királyt eltávolító összeesküvés gondolata. Az értelmi szerző nem a lánglelkű Fawkes, hanem egy Robert Catesby nevű illető volt. Robert 1601-ben már megégette magát összeeskövésügyben, amikor Erzsébet királynőt próbálták eltávolítani a hatalomból, de akkor vagyonelkobzással megúszta a dolgot, mert nem volt túl nagy szerepe a kalandban.
Négy évvel később viszont azt eszelte ki, hogy nem csak Jakab királyt kell megölni, hanem szimplán fel kell robbantani az egész parlamentet és kész. A terv nem volt túl bonyolult, és később sokat egyszerűsödött is, amikor kiderült, hogy a katolikus hit elszánt védelmezői nem tudnak alagutat ásni a parlament alá, úgyhogy ravasz megoldásképpen, egyszerűen pincéket vettek bérbe ott. Catesby Fawkesra bízta a kivitelezést, akinek szakmai irányítása mellett, 1605 márciusában, elrejtettek vagy nyolcszáz kiló lőport, harminchat hordóban,
Az egyik összeesküvő azonban figyelmeztető levéllel elárulta a gonosz tervet a parlament egyik képviselőjének és rövid úton meg is találták a rengeteg lőport és anyagot, ezen felül pedig magát Guy Fawkest is, személyesen, akit letartóztattak.

A terv leleplezésének napján a király megmenekülése miatt, a londoniakat az udvar bátorította (ez a bátorítás is milyen finom, mint amikor a király javasol), hogy gyújtsanak örömtüzeket, úgy ünnepeljenek. Ez az örömtüzes megemlékezés azóta is évente megesik, bár jóval kevésbé a király megmenekülésének ünneplésére, hanem Guy Fawkes ürügyén. Ezen a napon Anglia-szerte a városok, falvak parkjaiban nagy tüzet, máglyát raknak (bonfire – Bonfire Night) – olykor 10-20 m magas is lehet – melynek tetejére kerül “guy”, egy – Fawkes-t szimbolizáló – szalmabábú, s az egészet lángra lobbantják. Ennek tüzében a tradíció szerint krumpit, gesztenyét – és manapság marshmellowt (pille cukor) – sütnek, és mikozben falatoznak az angol patrióták a legnagyobb egyetértésben és átéléssel veszik küröl a tüzet, mely méginkább összekovácsol egy-egy kisebb közösséget és ezáltál a nemzetet.
Számtalan mondóka, vers, dalocska született Fawkessel és az összeesküvéssel kapcsolatban, némelyik erősen vallásos tartalommal, mások inkább csínyorientált megközelítésűek. A XVIII. században kezdett hagyománnyá válni, hogy az örömtüzek estéjén, Guy képmásával felszerelt gyerekek kéregettek pénzt az utcasarkokon, kiabálva, hogy “a penny for the guy”, a képmásokat pedig éjszaka elégették az örömtüzeken. Ez a guy lassan beszivárgott a nyelvbe is, a fura alak szinonimájaként kezdték a guy-t használni. Az amerikai angolba már a pejoratív értelmezést levetkőzve került a szó, egyszerűen fickót jelentve, amely mára általános jelentése az angolban.