Ugyan Szent Patrik napja már régen elmúlt és az eredetileg Írek közt népszerű Halloween még kicsit odébb van, az elmúlt héten ír szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhettek meg az óvodánkba látogató napközi-táboros gyerekek.
Ahogy minden little britain tábor kezdődni szokott, ezúttal is megmutattuk a gyerekeknek Írország és Észak Írország elhelyezkedését a Brit szigetvilágban, illetve „falsh card”-ok és rövid videók segítségével bemutattuk annak földrajzi és éghajlati jellemzőit. Rengeteg gyönyörű képet nézegetve a gyerekek megállapították, hogy az országra leginkább a zöld és kék szín jellemző, hiszen a sok esőnek és mérsékelt éghajlatnak köszönhetően egész évben zöld fű és fák borítják az erdőket, mezőket, illetve a körülölelő tenger kékje szinte minden képen, filmen feltűnik. A tenger persze nem igazán alkalmas a fürdésre, hiszen nagyon hideg, de a szörfözők, vitorlázók annál jobban érzik itt magukat, hiszen a sok szélnek köszönhetően ők itt igazán hódolhatnak kedvenc sportjuknak.
Sok időt szenteltünk az Írországra jellemző állatok megismerésével is. A gyerekek egy homokkal és egy vízzel teli tálba helyezték az állatokat, azok élőhelyének megfelelően.  A delfin és a fóka mindenki kedvence, de a fiúk még a különleges ír gyíknak is nagyon örültek. A ló-imádó lányok odaadással hallgatták az írek legendás ló-szeretetéről ás lovaikról szóló történeteket. Már mind tudják, hogy az évszázad ló-rablásának áldozata egy nagyon híres ír versenyló, Shergar volt, és máig nem derült fény a cselszövésre.
Közös projektek alkalmával ezúttal egy csodálatos és óriási világítótorony készült, mely oly jellemző az ír partvidékre. Mindenki festett legalább egy csíkot a toronyra, Szonja pedig a piros papírmasé-tető elkészítésében is nagyon sokat segített Ms Katának.
Természetesen kihagyhatatlan eleme volt a héten szerzett ismereteknek az ír zene és a népviselet megismerése. Többször is előkerült, és elemenként vizsgálgatták a gyerekek az autentikus ír férfi-népviseletet,  a lányok gyönyörű hímzett „pörgős” szoknyájú rövid ruhácskájában azonban csak képeken gyönyörködhettek. Az ír zene egész héten végig kísérte a táborozókat munkálkodás közben. A MÉZ együttes válogatásából a hét végére már dudorásztak is a gyerekek és ugyanez a zene szolgált a  csütörtöki majd a pénteki , szülőkkel közös kis ír táncházunk háttár-zenéjéül. Persze nem bonyolódtunk bele túlságosan a lábmunkába, inkább a ritmus és a mozgás egyszerűbb összehangolásán volt a hangsúly.
A pénteki záróbulira ezúttal ír finomságok készültek, természetesen a gyerekek közreműködésével. Ms Katával közösen gyúrták, dagasztották az ír szódakenyeret, mely óriási sikernek örvendett a szülők körében is, nem is beszélve a rebarbara pitéről, mely meglepetésként ért mindenkit, hiszen itthon kevesen ismerik ennek a növénynek a felhasználási lehetőségeit.

Délutánonként megrendeztük az írek körében is oly népszerű Highland Games elnevezésű erőpróba játékot, melynek során a legerősebb ír férfiak megmutathatják, milyen messzire tudnak dobni egy hatalmas farönköt, cölöpöt, meddig tudnak elcipelni egy óriási sziklát, stb. Mi persze nem róttunk ekkora terhet a kicsikre, de a papírhengert mindannyian messzire próbálták hajítani, illetve a kötélhúzásban mindig az a csapat nyert ahová a két nagyfiú Sven és Bence állt.

Természetesen Szent Patrikkal is foglalkoztunk, megismerték a gyerekek a kedves és csintalan kis manó a „leprechaun” történetét és hogy miért érdemes a szivárvány tövében aranyat keresgélni. Mindenki el is készítette saját kis manócskáját, melynek zöld feje papírtányérból, vörös szakálla pedig papírtekercsekből készült.