Az e heti táborosaink számára bizony kiderült mi az ami legenda és mi az ami valóságként övezi Artúr Király történetét. A valóságot először megmutatva, a gyerekeknek természetesen sokkal vonzóbb és izgalmasabb volt a történet legendás része, ahol mint a mesében lovagok, sárkányok, küzdelmek, hercegnők és egyéb fennkölt dolgok szerepelnek.
Ennek megfelelően egy kis középkori világot varázsoltunk a gyerekek köré, Artúr királlyal a középpontban. Megismerkedhettek a gyerekek Artúr király varázslatos legendájának történetével, Ginevra királynővel, Lancelot lovaggal, és természetesen Merlinnel, a mágussal. Ez a kedves varázsló különleges ruhájának és varázspálcájának köszönhetően azonnal a gyerekek kedvencévé vált, főleg miután elmeséltük nekik, hogy Merlin milyen csodás varázslat segítségével juttatta a híres Stonehenge köveit Britanniába. Ez a történet annyira megragadta a gyerekek fantáziáját, hogy Krisztián egész héten köveket gyűjtött az udvaron, és "Merlineset" játszott.
Bővelkedett a hét egyéb érdekes történetben is, a lovagok ruhája, fegyverzetének részei, a kerekasztal lovagjainak története elsősorban a fiúkat érdekelte, de a kerekasztal, mint az egyenlőség és igazságosság jelképe már a lányokat is elvarázsolta, csakúgy, mint a Szent Grál gyógyító erejének, és keresésének története.
Természetesen nem csak Artúr királyról szólt a tábor, a hét második felében a középkori élet néhány jellegzetes mozzanata is "terítékre került", megismerkedtek a gyerekek például egy középkori vár felépítésével, a középkori kertek fontosságával, és a legfontosabb állatokkal ebből a korszakból. Egy közös „doboz”projekt alkalmával pedig saját maguk is elkészíthették karton vár makettjüket mely a középkori vár minden jellegzetességét magánban hordozta. A középkori díszeket pedig gondoskodott arról, hogy a gyerekek tökéletesen beleilleszkedjenek az általuk választott lovagi illetve királynői, hercegnői szerepbe.
Megtudták, hogy mely állatokra vadásztak főként, és természetesen a kedvenc téma, a lovak sem maradhattak el. Elmeséltük nekik, hogy a középkorban miért voltak nagyon fontosak a lovak-utazásra, földmunkára, háborúra, lovagi tornára, szekérhúzásra, és megbeszéltük, hogy a lovak nem a fajtájuk, hanem a használatuk alapján voltak elnevezve, így alakultak ki a málhásló, igásló, hátasló, sőt a "poroszka" ló elnevezés is.
Szó volt a középkori címerekről is, melyek végigkísérték a hetet, megbeszéltük a címer részeit, a színek és az ábrák jelentését egyaránt, miután mindenki elkészíthette a saját címerét. A fiúk között természetesen elsősorban az oroszlán és a sas hódított mint a bátorság, hatalom és erő szimbólumai. Balázs rendkívüli aprólékossággal kidolgozott griffmadara minden alkotásán ott díszelgett. A lányok akik a szépségüket tartották legfontosabbnak, elsősorban virágokat festettek a címerükre.
A hét utolsó napjaira pedig saját készítésű kardok és pajzsok segítségével mindenki igazi, nemes célokkal rendelkező középkori lovaggá változott.
A hetet a pénteki közös dramatizálás koronázta meg, mely Artúr király életének leglényegesebb mozzanatait mutatta be, ezután pedig egy igazi, finom középkori lakoma várt mindenkit, természetesen a szülőket is beleértve.