Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor. 

A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. 

A köztudatban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Az óvodában természetesen megemlékeztünk a Márton napi szokásokról, libák körül forgott minden gondolatunk. Megismerkedtünk Ludas Matyi történetével, a kézműves foglalkozásokon a liba volt a fő téma és természetesen az ebédből sem maradhatott ki a libafinomság.

 Szülői délutánt is rendeztünk, amikor anyukák, apukák segítségével libával, levelekkel díszített lámpásokat készítettünk amivel az ünnep zárásaként felvonultunk az érdi központban: 

Na most mindenki szedje össze minden bátorságát, mert beszámoló következik az év legfélelmetesebb-legpókhálósabb-leg(dene)véresebb napjáról, amit persze finomított formában ismertettünk meg az ovisokkal: kihangsúlyozva a tök (pumpkin) ünnepét, mely kelta hagyományokkal bír..

A hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek és természetfeletti lények ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni az élők világába.

Halloween (All Hallows Eve - Mindenszentek éjszakája) szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa (Jack-o'-lantern), amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

A töklámpa egy mókás ír monda révén kapcsolódik az ünnephez. A monda főhőse egy részeges naplopó, Jack, aki átverte az ördögöt.  A csíny miatt bosszúból az ördög nem engedte be Jack-et a pokolba, amikor a férfi meghalt – és mivel életvitele miatt a mennyországba sem mehetett, lelke örök bolyongásra ítéltetett. Egy izzó széndarabot tett egy kivájt karalábéba, és Jack azóta is e lámpás fényénél keresi nyugvóhelyét. A karalábéból később - valószínűleg esztétikai okok miatt - tök lett.

A halottak házról házra járnak, és ahol nem kapnak enni, megátkozzák a ház lakóit – ez a magyarázata a Halloween estéjén elhangzó „trick or treat” (finomságot kapunk vagy csínyt követünk el) felkiáltásnak, ami a gyerekek szájából hangzik el amikor is házról házra járnak és énekelnek a cukorka/édesség reményében.

Az óvodában nagy volt a készülődés, gyönyörű és félelmetes díszítést kapott az ovi minden zuga. Pókok, pókhálók, denevérek és egyéb rémisztő lények lepték el a falakat:

Sok gyerek már egész nap alkalomhoz illő jelmezt jelmezt viselt:

A szülők pedig csudafinom, de rémisztő süteményekkel készültek a délutáni ünnepségre:

Aztán megkezdődött a kreatív alkotómunka: gyerekek és szülők együtt készítették el a későbbi trick-o'-treat játékhoz szükséges édesség tároló tarisznyákat:

A gyerekek különböző ügyességi játékokon vettek részt: célbadobás, krikett, karikadobás és a nagy kedvencnek számító lufi dobálás:

Az ünnep zárásaként elindultunk a környező házakhoz a stílusosan ideillő 'Can you make a happy face' kezdetű dalt énekelve, majd elhangzott a tréfásan fenyegető Trick-o'-treat felkiáltás. Szerencsére mindenhol cukorkával töltötték meg a tarisznyákat, így nem kellett csínytevésen törni a fejünket (ami azért valljuk be nem lett volna nagy kihívás :))

Az óvodához visszaérve még egy utolsó meglepetésként a dadusok rémisztő süteménnyel (ujj formájú linzersüti) vártak minket, amit sok gyerek kétkedve fogadott :)

Egy új élménnyel gazdagodva és új szokást megismerve hagyjuk magunk mögött az októbert és kiváncsian vágunk neki a novembernek...

Ahogy haladunk az idővel, megyünk bele az őszbe egyre esősebb az idő, egyre sárgábbak a levelek. Amikor éppen süt a nap és kint tudunk lenne hosszasan az udvaron adódik a feladat: játsszunk a levelekkel! Leveleket szedtünk a kreatív foglalkozásokhoz és az óvoda dekorálásához, összehasonlítottuk őket, felfűztük őket girlandként, de a legnagyobb móka a levelekkel való csatázás volt miközben a Red leaves are falling down című angol dalt énekeltük ezzel is gyakorolva a színeket angolul:

 Aztán ellátogattunk a közeli zöldségeshez, ahol szemügyre vettük az őszi színes zöldség és gyümölcskínálatot. Megpróbáltuk beazonosítani, mi micsoda lehet, melyik tartozik a zöldségekhez és melyik a gyümölcsökhöz. A nagyobbak segítségével kiszámoltuk hány darab almát kell vennünk, hogy mindenkinek jusson és még a hiányzóknak is tudjuk vinni. Megtanultuk, hogy mik a szokások, ha boltba megyünk: köszönni kell, kosárba tenni a dolgokat amit szeretnénk megvenni és persze ki kell fizetni az árát a zöldségeknek/gyümölcsöknek mielőtt távozunk az üzletből. A vásárolt sütőtökből levest és sült tököt készített Szilvi és Zsuzsi amit mindenki megkóstolhatott az oviban.

Ismét voltak szülinaposaink - HAPPY BIRTHDAY :)

A napközben közös éneklések, mondókázások alkalmával az énekek és mozgás mellett gyakoroljuk az angol kifejezéseket:

 Az esős, borongós időben egyre több a benti, kreatív foglalkozás, amikor esőűző énekek (Rain, rain go away..., It's raining, it's pouring... Incy wincy spider) közben szereplőket, kellékeket készítünk a dalokhoz illetve egyéb szezonális dolgokat kreálunk papírból, falevelekből és mindenből amit a környezetünkben találunk.

Október végéhez közeledve elkezdtük az előkészületeket az egyik híres/hírhedt angolszász ünnep a Halloween napjára, de erről majd a következő bejegyzésben írunk részletesen...

Az Állatok Világnapja alkalmából a Budai Vadasparkból sok érdekes vadállat látogatott el az oviba gondozójuk társaságában. Találkoztunk, kisebb-nagyobb, kedves és kevésbé ölelgetni-való állatokkal, mint például, csótánnyal, egérrel, kuvikkal, gabonasiklóval, uhuval, galambbal és vércsével is. Azonkívül, hogy némelyiket megsimogathattuk megtudhattunk sok érdekes dolgot is róluk: miket esznek, kik a ragadozók, összehasonlítottunk tojásokat (melyik a nagyobb és mi lehet benne), megnéztük miben más egy lúdtoll egy bagolytolltól...

Az ősz egy fontos téma az óvodában, rengeteg dolog kapcsolódik a hozzá. Kezdjük például az óvoda udvarán álló hatalmas és gyönyörű diófával. A gyerekekkel megvizsgáltuk a fának a levelét, termését egyaránt. Megszámoltuk a levélszáron lévő leveleket magyarul és angolul is, megbeszéltük, hogy a dió zöld héja barnára színezi a bőrünket amit csak nagyon nehezen lehet lemosni. Megtanultunk lábbal diót törni és meglestük ki is lakik a dióhéjban. Diót gyűjtöttünk, csoportosítottunk, számoltunk.

De ezek mellett azt is megtanultuk, hogy van olyan gyerek, aki nem ehet diót egyáltalán, mert nagyon beteg lesz tőle (allergia!) és most már tudjuk, hogy a csoportban kit nem szabad dióval kínálni.

 Szüreti mulatság

Az ősz nem telhet el szüreti élmény nélkül még a Green pony óvodában sem, így október első péntekén Szüreti mulatságot tartottunk udvaron. Csodaszép őszi időnk volt, semmi nem zavarta meg a gondosan megtervezett színes programot. Az óvónők és a szülők házi készítésű süteményekkel érkeztek ami tökéletes párost alkotott a dadusok által készített meleg gyümölcsteával.

A gyerekek már napok óta foglalkoztak a témával, készítették papírból a szőlőfürtöket:

Először kézműves foglalkozás keretében őszi ajtó/ablakdíszt készítettek a gyerekek főleg az anyukák segítségével. Néhány szülő nagyon precíz és alapos munkával igazi műalkotásokat hozott létre.

A délután fő attrakciója természetesen maga a szőlőszüret volt. A gyerekek nagy lelkesedéssel kezdtek neki - sokuknak talán élete első szüretéhez - a munkához. Miután megmostuk a szőlőfürtöket dézsába tettük és taposás helyett az apró kezekkel törtük meg a szemeket. Furcsa érzés volt, mint ez látszik is némely gyerek arcán :) A szemeket ezután a présbe tettük ahol az apukák segítségével megkezdődött a szőlőlé kipréselése. Szűrőn átcsorgatva fogtuk fel a levet és megkóstoltuk a munkánk eredményét:

 A délutánt egy angol nyelvű aratódallal és tánccal fejeztük be stílusosan összefoglalva az elmúlt időszakot.

A Green pony-ban fontosnak tartjuk a TV-mentes hét beiktatását a pedagógiai programba. A TV mentes hét egy nemzetközi megmozdulás, amelyet először 1994-ben a TV-free America szervezet kezdeményezett. A TV-mentes hét célja nem csupán az, hogy az ünnepségben résztvevők egy héten át ne nézzenek televíziót, hanem az is, hogy ezzel párhuzamosan minőségibb, az ember testi-lelki egészsége számára kielégítőbb életformákat népszerűsítsen. 

OLVASSATOK - JÁTSZATOK - TÖLTSETEK EGYÜTT MINÉL TÖBB MINŐSÉGI IDŐT!

In our kindergarden we focus on the importance of the Screen-Free Week this month as a part of our pedagogy plan. The Screen-free week (formerly TV Turnoff Week and Digital Detox Week) is an annual international event where children, families, schools and communities are encouraged to turn off screens and "turn on life." Instead of relying on television programming for entertainment, participants read, daydream, explore, enjoy nature, and spend time with family and friends. Over 300 million people have taken part in the turnoff, with millions participating each year.

READ - PLAY - SPEND QUALITY TIME TOGETHER

Augusztus végén - nagyon rövid nyári szünet után - ismét kinyílt az óvoda kapuja, a Green pony várta az ismerős arcokat és a még ismeretlen, új gyerekeket. A pedagódusok és dadusok nagy izgalommal néztek az új tanév elé, kiváncsian fogadták a folyamatosan érkező bölcsiseket és ovisokat. Az első hetek - mint minden évben most is - az ismerkedésről, barátkozásról, az óvodai környezetbe való visszarázódásról szóltak.

A sok új gyerek beilleszkedését ügyesen segítették a régebb óta "pony-sok", így szinte zökkenőmentesen szokott össze Miss Éva vezetésével az ovisok kisebb (bölcsisek és kiscsoportosok) és Miss Dóra irányításával a nagyobb (középsős és nagycsoportos) csoportja. Folyamatosan ismerkedünk az óvodával, a napi feladatokkal, lassan mindenki megtalálja a szekrényét, ebéd után a fogkeféjét. Felfedezzük a játszóteret az udvaron, megtanuljuk a játékok helyét a szobákban. Sokan már az ebéd utáni elalvással sem bajlódnak, a mese végére macit/takarót/rongyit ölelgetve alszanak. A kezdeti bizonytalanságok után ma már mindenki egyre bátrabb és nyitottabb. Szinesednek a rajzok, hangosabb a beszéd, dinamikusabbak a mozgások, felszabadultabbak a nevetések és persze egyre erősebb az akarat is alkalomadtán :) Az óvónénik (Éva, Dóra és Katica) folyamatosan szoktatják vissza/hozzá a gyerekeket az angol nyelv használatához. Az első 3 hét alatt már a kicsik is megszokták hogy a mese nem csak magyarul, hanem angolul is elhangzik, hogy ebéd után "wash your hands and brush your teeth" következik és a szabadjáték után "clean up, clean up everybody everything" a játékos rendrakós feladat. Miss Dóra könnyen megtanulható angol dalokkal/dallamokkal szinesíti a különböző tevékenységeket, hogy mielőbb természetessé váljon az angol nyelv az ovi falain belül (This is the way we brush our teeth, Apples and bananas).

Szeptember 9. -Teddy bear day

Ezen a héten az óvoda minden sarkára jutott legalább 1 mackó, a gyerekek sokat játszottak az otthonról hozott kedvencekkel. Legtöbben az alvásnál szorongatták a őket vagy az énekes-zenés foglalkozásokon táncoltak velük. De olyan is akadt, aki szívesen elcserélte a sajátját egy másikra néhány játék erejéig. Több mesét (I am going on a bear hunt) és éneket (My Teddy bear) daloltunk a macikról melyeken keresztül megismerkedtünk például a testrészekkel, színekkel, állatok élőhelyével, táplálkozásával. Remek mozgásos játéknak bizonyult - főleg a kicsik körében Évával - a különböző állatok járásának utánzása (mackó, béka, pók..), a nagyok pedig csodaszép könyvet rajzoltak a medvevadászat történet alapján Dórával. Anya-apa elnyűtt zoknijából szines kitömött, gyurmából pedig változatos formájú mackók készültek.