Éééés itt van! Eljött a tavasz, amikor minden kivirágzik, amikor Sándor, József, Benedek elhozza a meleget! Ilyenkor a nap is másképp süt az udvaron, és a Green Pony ablakán keresztül is. Márciusban újra életre kel minden. Most, hogy elmúltak a hideg téli napok, mi is elkezdtünk a természet felé fordulni, hogy megtudjuk, mik is azok az állatkák, akik ilyenkor elkezdik újra benépesíteni a környezetünket. Így március első hetének témája nem is lehetett más, mint a rovarok. Ezek a kis lények, melyek egyértelműen jelzik már a tavasz közeledtét.

Hétfőn ünnepeltük St David napját, aki Wales védőszentje. Rengeteget tett a kereszténység elterjedéséért a tartományban, s méltán avatták halála után szenté. Ekkor megtudhattuk, hogyan alakult ki a wales-i zászló, annak történetét, mik Wales jelképei, sőt el is készítettük ezt a zászlót (mindenki a sa
játját).

Később kicsit tevékenyebben ismertük meg a környező világunkat, méghozzá a rovarokra, bogarakra összpontosítva. Utánzó, mozgásos játékokat játszottunk, közben megismerkedtünk a rovarok testfelépítésével, élőhelyeikkel, táplálkozási szokásaikkal, valamint szaporodásukkal. Egyes rovarok kevésbé , mások, mint például a méhek nagyon is hasznosak az emberek számára is, de a bioszféra működése szempontjából mindegyik lényeges, mint megtudtuk. Szerdán meghallgattuk a „The two catepillar” meséjét, melyet aztán bábokkal el is játszottunk. Mindenki nagyon élvezte, különösen Barnusnak tetszett, aki rengeteget kacagott közben, és ettől mindannyiónknak nevethetnékje támadt. Ez nagyon jó kis dramatizáló gyakorlatnak bizonyult. Sokat "Potato Pal"-oztunk, mely a gyerekek nagy kedvence, és a könyv-sorozat segítségével igen hatékonyan mélyítjük el a már megalapozott angol nyelvi tuádst.

 Következő héten egy igazán izgalmas témába fogtunk bele, mégpedig az egzotikus állatokról tudtunk meg egy s mást. Erre a hétre hozhattak könyveket a gyerkőcök, s különösen az egyikből igazán érdekeseket tudtunk meg a különféle állatokról. Ezekből a tényekből kvízt is csináltunk a gyerekekkel, pontokat gyűjthettek, ha tudták a kérdésekre a választ, ami nem kis figyelmet igényelt! S aki igazán sok kis kavicsot gyűjtött össze az szép állatos matricákat kapott jutalmul. Ezzel párhuzamosan belekezdtünk a Potato Pal: At the Zoo című könyvébe is. Szerdán egy igazán kedves kis történettel ismertettük meg a gyerekeket hangoskönyv formában(„The tiger who lost his roar”) Pénteken a heti téma ismétlése helyett a Március 15-ével ismertettük meg a gyerekeket, annak egy kis történelmi hátterével, s egy-két fontosabb mozzanatáról, hogy mit hogyan ünneplünk ekkor. Ennek keretén belül hajtogattunk csákót, festhettek magyar zászlót, megtudtuk mi is a jelentésük a nemzeti színeknek, milyen is egy huszár és ki is ő, valamint megkíséreltünk csákóval a fejünkön egyenletesen járni, ahogy azt a derék huszároknak illendő!

A harmadik héten kezdtünk behatóbban foglalkozni a tavasz jöttével, s kezdtünk beszélgetni az időjárás változásokról, kérdeztük a gyerekeket, mikre lettek figyelmesek mostanában ezekkel kapcsolatban, mi történik tavasszal a természettel, állatokkal? Említést érdemelt Sándor, József, Benedek is, akik zsákban hozzák a meleget. Kedden mindenki megfesthette saját tavaszi tájképét, szerdán pedig egy szépséges tavaszi koszorút készítettünk a gyerekekkel, amit aztán a csoportszoba ajtajára ki is függesztettünk. A természet e változásait aztán pénteken egy jó kis Duna parti séta keretén belül volt lehetőségünk meg is figyelni, ahol sétálás közben sok rovart láthattunk már előbújva, s lila-fehér virágokkal borított gyepszőnyeget, melynek csodálása közben madárcsicsergést hallottunk, kacsákat figyelhettünk meg úszni a folyón, ami mellett szépen egy padra letelepedve el is fogyasztottuk a tízórainkat. A gyerekek nagyon boldogan és kíváncsian néztek körül a természet eme változásai láttán, habár a kicsiknek kissé talán hosszú volt a túra, de attól függetlenül ők is élvezték és délben a szokásosna is nagyobbat aludtak.

Március utolsó hetére esett a víz világnapja, melynek alkalmából a víz szerepéről és fontosságáról beszélgettünk hétfőn, s ehhez kapcsolható feladatokkal, játékokkal töltöttük a nap nagy részét. Így például megnéztük szárazföldből vagy vízből van-e több a bolygónkon, s miután kiderítettük, hogy a vízből, azt is illusztráltuk, mennyi ebből az iható és hogy miért nagyon fontos odafigyelni rá. Körberajzoltuk Teót, mivel ő a legkisebb gyerkőc, így ráfért egy nagyobb lapra, majd 10 részre osztván elmagyaráztuk nekik h testünk 70% vízből tevődik össze, és így 7 részt kiszínezhettek a megrajzolt testen a gyerekek. Rávezettük őket, hogyan spórolhatnak a vízzel. Ezen a héten a testnevelést már az idő szépségének köszönhetően kint tarthattuk, így ebéd előtt udvari sorversenyre került sor. A héten átismételtük az időjárás jellegzetes változásait, állatok viselkedését, s rátértünk a hét témájára, hogy mi történik a növényekkel, valamint hogy hogyan is megy végbe a víz körforgása? Ezzel kapcsolatban 2 igen hasznos animációs kisfilmet is megnéztünk a gyerekekkel, amit nagy érdeklődéssel követtek nyomon, valamint megismerkedtek „Dripply the Raindrop” történetével is. Ezen a héten felfedezhették a tükör szimmetria festés titkát, s így könnyedén festettek meg egy szép tulipánt a legkisebbek is.

Természetesen – keresztény államról lévén szó -, az angolok is megemlékeznek róla, kicsit másképp, mint mi és kicsit hasonlóan is.
Angliában is szokás például képeslapot küldeni, és itt is a nyuszi hozza a gyerekeknek az ajándékot, amit fészekben, vagy a kertben elrejtve találnak meg. Szintén hagyomány a tojásfestés is, különböző színekkel, technikákkal. A tojásfestést I. Edward király tette még népszerűbbé, ugyanis 1290-ben 450 tojás megfestést rendelte el húsvéti ajándékként.
Vasárnap reggel templomba mennek az emberek, melyek gyönyörűen fel vannak díszítve különböző virágokkal, például liliommal. Az emberek ilyenkor a legszebb ruháikat veszik fel, és a nők és gyerekek nagyon gyakran viselnek úgynevezett „húsvéti kalapot” (Easter bonnet), mely egy kalap virágokkal feldíszítve.
Szokás még, hogy szentelt vizet visznek haza, hogy megáldják vele a házukat, családjukat.

 Húsvét hétfőn pedig úgynevezett tojásgurító versenyeket rendeznek az emberek. Felmennek egy domb tetejére, és onnan legurítják a tojásokat. Az nyer, akinek a tojása először ér le a völgybe. Ez egy igen népszerű játék ilyenkor. Emellett az ún. „kókányolás” is elterjedt, mint Magyarországon is.  Számos helyen pedig táncos, zenés ünnepségeket, felvonulásokat, versenyeket rendeznek.
Az ünnepek alatt itt is meglátogatják egymást a családok, vagy elutaznak pár napra pihenni.

 Természetesen az angoloknak is van saját, hagyományos ételük a húsvét ünnepekre. Reggel általában főtt tojást esznek. Vasárnap este, ünnepi vacsoraként (itt ugyanis a vacsora a főétkezés, és nem az ebéd), sült bárány kerül az asztalra menta szósszal, zöldségekkel, krumplival.  

Desszertnek Simnel cake-et készítenek, mely egy marcipánnal fedett gyümölcsös torta (mint a gyümölcskenyér).  Egy másik édesség, ami nagyon népszerű húsvét táján, a „Hot Cross Buns”. Ez egy mazsolás péksütemény, aminek a tetejét sütés előtt kereszt alakban bemetszenek, majd sütés után a mélyedést megtöltik fehér cukormázzal.
A „Hot Cross Buns” eredetéről, nevéről számostörténet létezik, nem igazán tudni, hogy melyik a valódi. Azonban létezik egy nagyon szép, igaz történet vele kapcsolatban. Élt egyszer egy özvegyasszony, akinek a fia tengerész volt. Egy alkalommal, mielőtt kihajózott, megkérte az anyját, hogy nagypéntekre süssön neki „Hot Cross Buns”-t. Addigra tervezte ugyanis a hazatérését. Azonban soha nem tért vissza. Attól kezdve az özvegy minden nagypénteken sütött a fiának, abban a reményben, hogy hazatér a fia. A kis zsemléket egy horgászhálóban gyűjtötte.
Miután meghalt, a házát egy kis pub-bá alakították, ahol még mindig látható a háló a zsemlékkel.  A pub neve „The Widows`s Son” lett, vagyis „Az Özvegy Fia”. Minden évben egy tengerész egy új zsemlét helyez a hálóba, és az arra járó hajósok, tengerészek imát mondanak az özvegyért.

Február utolsó hete a háziállatok tanulmányozásával telt, de mielőtt belemerültünk volna hétfőt a pancake day hagyományainak megismerésével töltöttük. Ennek keretén belül délelőtt megtudtuk, hogy miből készül a palacsinta és ennek örömére együtt a gyerekekkel ki is kevertünk egy jó nagy adaggal, amit ki is sütöttünk, hogy legyen mivel versenyezni. Nagyon jó illat terjedt szét az egész óvodában, ahogy egymás után sültek a palacsinták.

S miközben egy-kettő készen lett, mi a csoportszobában felépítettünk egy kisebb akadálypályát és két csapatra osztottuk a társaságot. Ezután következett csak a móka! Két serpenyőt adtunk az első két gyermeknek, akik minél előbb át kellett jussanak a pályán visszakerülvén pedig minél gyorsabban átadni a serpenyőt anélkül, hogy a palacsinták leestek volna a csúszós serpenyőből. Nehezítve a feladatot aztán a gyerkőcök meg kellett próbáljanak palacsintát forgatni a levegőben. Ezt nagyon élvezték, de igazán már azt várták, hogy uzsonnakor felfalhassák az összes palacsintát, természetesen nem azt amit versenyzésre használtak.

Másnap, visszakanyarodva a heti témánkhoz beszélgettünk a háziállatokról, hasznukról, miért és hogyan tartjuk őket, mi a legfontosabb különbség a madarak illetve a négylábú haszonállatok között, és megbeszéltük, hogy vannak olyan állatok, amiket csak azért tartunk, mert házikedvencként örömet okoznak nekünk. Itt mindenki elmesélhette, hogy nekik milyen állataik vannak otthon, illetve milyen tudással rendelkeznek a haszonállatok terén. A szerdai napon átismételtük az eddig tanultakat, elmondtuk Orsinak milyen új információk birtokába jutottunk és elénekeltük azokat a dalokat is amiket tanultunk, mint pl. a Baa baa back sheep, Old McDonalds, The farmer in the dell. Ez utóbbit el is játszottuk. Videón meg is néztük és együtt énekeltük a „The Animal Sound Song”-ot, többször is, mert a gyerkőcök rendkívül élvezték és utánozták az állatok hangjait angolul

A mese az „The Ugly Duckling” volt, s az aki megértette matricát kaphatott érte. Minka és Ági nagyon ügyesen összerakták egy kis segítséggel a mese főbb történéseit, majd meg is tekintettük a mese Walt Disney Silly Symphony változatát. Az állatos ismeretek csúcspontja pénteken következett, amikor is ellátogattunk a Sóskúti Lovastanyára, ahol a gyerekek ülhettek lovon, láthattak kakast és hallhatták a baromfiak kotkodácsolását. Megfigyelhettek különféle tyúkokat és kiscsibéket, kereshettek tojást az ólban. Láthatták, ahogy a kis borjú anyjához megy tejet szopizni és simogathattak kecskegidákat kecskeanyu engedelmével. Ezenkívül még szamarat, kis és nagy pöttyös és egyszínű disznókat és azok tartási körülményeit figyelhették meg. Mindemellett pedig egy igen humoros és kedves ember vezetett minket körbe, aki alátámasztotta azokat az információkat, melyeket tőlünk hallottak a héten. Összességében véve egy igazán állati jó hetünk volt! 

A telet már kissé magunk mögött tudva - a Vizes Élőhelyek Világnapjához kapcsolódva - a vizekről, vízpartokról és az ott bujkáló élőlényekről beszélgettünk. Ennek keretén belül először tanulmányoztuk a Földgömböt, melyen megkerestük a víz legfőbb megjelenési formáit a természetben. Különbséget tettünk az álló- és folyóvizek valamint azok élővilága között is. Leszűkítettük a kört Magyarország vízparti élővilágára. Megnéztünk képeket a különféle magyarországi halfajtákról, kétéltűekről, madarakról, emlősökről. Megkerestük ezen állatok pontosan hol élnek és mozgásutánzó játék formájában imitáltuk is őket. A régóta ismert Rainbow fish mese került elő, melyet a gyerekek annyira élveznek, bábozás formájában élvezhették újra, melyet a végén ők is eljátszhattak.

Pénteken látogatást tettünk a Tropicáriumba, ahol a gyerekek élőben is megfigyelhették ezen fajokat. Nagyon élvezetes volt mindenki számára a sokféle állat látványa. Kornél meg is jegyezte, hogyha tehetné minden héten visszalátogatna erre a szuper helyre. Láttunk a kishalak között olyanokat amelyeket a héten tanultunk de tengeri és óceáni fajokat is megcsodálhattunk. Felnézvén az alagútban elsuhant fölöttünk 1-2 óriási nagy cápa is. Ezenkívül kétéltűeket, különféle színes békákat, bogarakat, pókokat, kígyókat, de láttunk sok szép madarat és majmot is. A vonatos utazás is hatalmas élmény volt :)

A következő héten a sok betegség miatt kicsit lelassítottunk, még beszélgettünk az előző heti témáról, kiraktunk egy tengeri illetve egy folyami halas puzzle-t, melyet a gyerekek nagyon élveztek. Elkezdtünk beszélgetni az e heti témáról is, mely a magyarországi vadon élő állatokról szólt. Ezen belül megneveztük az erdei állatokat, csoportosítottuk emlősök, madarak, rovarok szerint és megfigyeltük az erdőben melyik hol él. Egyik nap – a jó idő örömére - elmentünk sétálni a közeli sétálóutcán, ahol a gyerekek futóversenyt rendeztek és megcsodálhatták a múzeumkertet.

Valentín napon sok sok szives „projekt” készült, nagy szeretettel gondolva a szülőkre és a bátrabbak elmesélték kibe szerelmesek.

Véget ért a farsang. Búcsúzóul egy kis brit érdekességet kínálunk. Anglliában nem ismert szokás a farsangolás, carneválozás. Ehelyett azonban az un. Pancake Day a hagyományos ünnep.

A Palacsinta Nap vagy húshagyókedd (az angol eredetiben „Shrove Tuesday” „Gyóntató Kedd”) - a húsvét előtti 41. napra eső kedd – a nagyböjt előestéje.

Ezen a napon a régebbi időkben minden keresztény kötelező bűnbánatot tartott mielőtt gyónást és feloldozást nyert, innen ered a „Gyóntató Kedd” elnevezés. Ez az utolsó lehetőség mindenféle ételek fogyasztására, a bőséges étkezés ugyanis nagyböjtben tilos. Tehát a házban megmaradt tojásokból, vajból, zsírból palacsintát készítettek, ezért ezt a napot Palacsinta Napnak nevezték.

Noha a nagyböjtnek szigorú szabályai vannak, most kivételesen mindenki élvezheti a palacsintaevést és egyes vidékeken a palacsintás versenyeket. A legrégibb és leghíresebb a buckinghamshire-i Olney-ban tartott verseny. Ez 415 yard (380 méter) futás, melyen tizenhat év feletti főkötőt és kötényt viselő nők vehetnek részt. Nekik fel kell dobniuk a palacsintájukat és megfordítaniuk így a serpenyőben legalább háromszor a verseny alatt. A nyertes csókot kap a Palacsinta Harangozótól és egy imakönyvet a vikáriustól – a templomi harangokat eredetileg azért húzták meg, hogy emlékeztessék a párizsiakat, hogy menjenek gyónni.

Eltelt a karácsony, egy új év vette kezdetét, az óvoda kapui újra nyitva álltak a gyerekek előtt. Az első héten még az ünnepek meghitt hangulatának hatása alatt a karácsonyi élményekről és a kapott ajándékokról beszélgettünk a gyerekekkel elsősorban. Szóba kerültek érzelmek, jó kívánságok és az újév kapcsán a szerencsehozó kismalac, valamint meg tudtuk mit szokás enni, mit nem, és mindezek a hiedelmek mit jelentenek. Összehasonlítottuk milyen az újév itthon és hogy hogyan ünneplik Angliában. Ezen a héten elkezdtük megvizsgálni közelebbről a karácsonyra kapott óvodai játékokat, azok játékszabályait és egy kis ismétlésre is sor került a múlt félévi anyagból. Megtekinthették, sőt aztán el is játszatták ők maguk is A három kismalac című mesét, és elkészíthették saját szerencsehozó malacukat is vágásos festéses technikával.

Január második hetében magával az idővel kezdtünk el foglalkozni részletesebben. Különféle játékos és szemlélető eszközökkel próbáltuk elmagyarázni, megmutatni a gyerkeket hogyan áll össze egy év, a négy évszakból, azók hónapjaiból. Átbeszéltük az évszakokat, a korábbi ismeretek így jobban egységbe rendeződtek a gyerekek fejében. Megneveztük a hónapok neveit is, és minden gyereknek megtudtuk, hogy melyik hónapban van a születésnapja. Megbeszéltük miért váltakoznak az évszakok, és miért van az, hogy egy-egy hónap hidegebb, mások pedig melegebbek. A Földön megkerestük Magyarországot, és illusztráltuk a Nap körüli keringését. Sőt egy mókás kis drámajátékkal el is dramatizáltuk, a gyerekek versengtek a Nap és a Föld szerepéért. Ezen a héten is láthattak egy kisebb bábszínházat, amit mi óvónénik adtunk elő nekik A kismalac és a farkasok című mese került szinpadra.

Sajnos sok gyerek lebetegedett, ahogy a környéken máshol is, így egy-két játékos feladatra nem kerülhetett sor. Elkezdtünk beszélgetni a hét napjairól valamint a napszakok váltakozásáról, miért történik mindez, a Föld tengelye körüli forgásáról. A gyerekek szintén szemléltető eszközök – zseblámpa, árnyjáték segítségével megértették a Föld tengelye körüli forgásának összefüggését a Napszakok váltakozásával. A témához remek mesének bizonyult a Gruffolo`s Child című mű, melyet árnyjátékos bábozással elő is adtunk nekik. Az okos kisegér története, aki a Hold fényét kihasználva óriási árnyékával elüldözte a rettentő Gruffalo-t – minden gyermek kedvencévé vált.

A hónap végére már szép sorban gyógyulgattak a gyerekek, így az előző heti témakört vettük át részletesebben, és megnéztük a Naprendszerünket, és az abban lévő többi bolygót is, amit aztán el is játszhattak a gyerekek. A téli sportok témakörébe tartozó fontosabb tudnivalókat is átbeszéltük velük pénteken, de szerencsére ezekkel már a legtöbben tisztában vannak. Lekesen mesélték sielős, szánkós, korcsolyázós élményeiket, valóságos olimpiai bajnok palántákat nevelünk itt az oviban :)

Átléptünk az év utolsó hónapjába, decemberbe. Végre megérkezett a várva várt hideg, téli időjárás is, aminek a hangulatát sokan szeretik, hiszen a karácsony előszelét hordozza magában. Ezzel egyidejűleg az egyik csoportszoba falára felkerült az adventi naptár. A naptáron mindenkinek volt egy gyertyája, amit saját maga készített el még novemberben. Ezekben mindenki talált egy-egy feladatot az adott napra és mellette egy szaloncukrot az angyalkák jóvoltából. Első héttől kezdve szertartásosan, minden nap meggyújtottunk egy gyertyát az adventi koszorún és közben énekeltünk.

Készítettünk karácsonyi pudingot, aztán másnap megismerhettük Szent Miklós legendáját és megnéztük azt is mi a különbség az angol és a magyar mikulásvárás között. Később levelet írtunk egyenesen a Mikulásnak a messzi északra. Aztán elkezdtünk a karácsonyi műsorra is készülni már. Készítettünk mikulásfejdíszeket is. Megtanultuk a Borbála-napi népszokásokat, mindenkinek kellett gyümölcsfaágat hozni, amit vízbe raktunk, remélve hogy kirügyezik. Miklós napján fényesre pucoltuk a cipőinket és végre a Mikulás is megérkezett hozzánk! A következő héten egyre sűrűbben elkezdtük gyakorolni a műsort. Beszélgettünk az otthoni karácsonyi szokásokról, hagyományokról, majd illatos mézeskalácsot sütöttünk.

Elkészítettük a meghívókat a műsorra, melyek szebbnél szebbek lettek. Másnap pedig kipróbáltuk, hogy hogyan lehet karácsonyfadíszt készíteni szódabikarbónából és keményítőből. A hét utolsó napján Luca-napi búzát ültettünk és meggyújtottuk a harmadik gyertyát is az adventi koszorún.

December harmadik hete karácsonyi ajándék készítésével indult, melyet a családnak szántunk. Ezen a héten kimentünk madarakat etetni és sétáltunk egy nagyot a friss levegőn, közben összeszámoltuk hány madáretetőt találtunk. Az angyalkának is írtunk levelet, amit rajzolt kívánságlistával egészítettünk ki. Másnap karácsonyi meséket hallgattunk, melyek kicsiknek és nagyoknak egyaránt tetszett. A sok gyakorlásnak is meg lett az eredménye a főpróbán mindenki remekelt.

Aztán eljött a várva várt nap! Az egész óvoda díszbe borult és karácsonyi süti illat lengte be a szobákat. Délután a szülők is megérkeztek, mi pedig lámpalázasan vártuk, hogy a színpadra léphessünk! A közönség és a fellépő kis színészek egyaránt nagyon élvezték az előadást. A táncok és énekek nagyon színessé tették az egyébként is remek produkciót. A műsor befejeztével mindenki átadta a saját készítésű ajándékát a családjának és egy nagy, közös evés-ivással zártuk le a napot. Aztán ahogy esteledet szép lassan hazaszállingózott mindenki a maga családjához, hogy boldogan együtt tölthessék a szeretet ünnepét.